Igen, Anton Egó, a L’ecsó filmben elhíresült sztár, a rokonom. Egészen közeli, mert külső megjelenése mellett, a sokakban rettegést keltő erős kritikai érzéke és szókimondása is hasonlít rám. Csak amíg ő étteremkritikában utazik, addig én múzeumiban. A múzeumok ugyanis annyira nyomulnak manapság „étlapjaikkal” a piacon, hogy éppen itt az ideje megkóstolni és kimondani, hogy milyen minőségben szolgálják ki valójában vendégeiket. Múzeumkommandóm inkognitóban, váratlanul csap le a kiszemelt kiállításra és nem rejti fedő alá véleményét arról, amit eléje tálalnak.


Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: